Dombóvári Egészségfejlesztési Iroda
Dombóvári Egészségfejlesztési Iroda
Élelmiszereink A-Z
Fejeskáposzta
Leírás: Őshazája valószínűleg a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partvidéke, ősi, „vad” formája ugyanis még mindig vadon nő ezen a területen. A legrégebbi kerti növények egyike, több mint 4-5000 éve használják, fogyasztják, és az ókortól kezdve egyre nagyobb teret hódított a Földközi-tenger medencéjében. Az ősi Egyiptomban szent növényként tisztelték, a görögök és a rómaiak is egyaránt dicsőítették: az első említést Athéni Eudenész Értekezés a növényekről című művében találjuk. A rómaiak fejfájás, álmatlanság ellen, sebek vérzésének csillapítására, majd később évszázadokon keresztül borogatásként, sebek kezelésére alkalmazták. A középkorban szintén fontos eledelnek számított, nagy mennyiségben termett, amint azt korabeli festményeken is láthatjuk (például Joachim Beuckelaer 16. századi flamand festő munkája). Magyarországon a XV. században már szántóföldön is termesztették. 1984-ben az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete beválasztotta a világ 20 legfontosabb zöldsége közé.
A fejes káposzta vagy édes káposzta (Brassica oleracea convar. capitata var. alba) a vadkáposzta (Brassica oleracea) egy termesztett változata. Sok-sok évszázad során számos keresztezés és nemesítés eredményeképpen alakult ki az a sok fajta káposzta, amelyet ma ismerünk: napjainkban több száz fajtát tartunk számon. A klasszikus káposzta csoportjában hagyományosan megkülönböztetünk sima levelű káposztafajtákat (vagy fejeskáposztákat), mint például a fehér, a zöld vagy a vörös káposzta, illetve fodros levelű káposztákat, mint például a kelkáposzta. A tenyészidő hossza szerint négy típusát különböztetjük meg: a rövid tenyészidejű fajtákat korai, friss fogyasztásra termesztik; a közepes tenyészidejű nyári fajtákat szintén friss fogyasztásra termesztik; az őszi és téli fajtákat ipari feldolgozásra és téli tárolásra; az áttelelő fajtákat ősszel ültetik ki és tavasszal takarítják be. A káposztatermelés hagyományait bemutató egyik legnagyobb magyarországi rendezvény a Demecseri Káposztás Napok (szeptember 26-28.). A keresztesvirágúak rendjébe, a káposztafélék családjába tartozik még a kelkáposztán túl a kelbimbó, a kínai kel, a karfiol, a brokkoli, a karalábé, sőt a retek és a torma is.
A káposzta egyértelműen az egyik legegészségesebb zöldségek közé tartozik, ezért étrendünkben heti több alkalommal kellene szerepelnie.
Nézzük, miért érdemes rendszeresen fogyasztanunk!
- Energia-, szénhidráttartalma alacsony (25 Kcal, 5,7 g/100g), rosttartalma (2,5 g/100g) és víztartalma magas (86-94%), Glikémiás indexe alacsony, ezért ideális élelmiszer energiaszegény-, cukorbeteg étrendekben is. Étkezés után hosszabb ideig a jóllakottság érzetét kelti, kevésbé emeli meg a vércukrot, így az inzulinszint is kismértékben nő csak.
- Rostanyag tartalma serkenti az emésztést, gyorsítja a béltartalom áthaladását, ezáltal „tisztítja” a szervezetet, természetes prebiotikum. A savanyúkáposzta probiotikus és prebiotikus hatása révén a bélmikrobiomot is regenerálja.
- C-vitamin tartalma magas (36,6 mg), savanyított formában C vitamintartalmát megőrzi. Jól tudta ezt James Cook hajóskapitány. Ő volt az első, aki felismerte, hogy a C-vitamin hiányból kialakuló skorbut a magas C-vitamin tartalmú savanyított káposztával megelőzhető, ezért hajóútjaira mindig megfelelő mennyiségű savanyított káposztával indult, és parancsba adta, hogy a legénység minden tagja rendszeresen fogyasszon belőle. Emellett a C-vitamin antioxidáns is, így erősíti az immunrendszert.
- Gazdag K-vitaminban, mely igen fontos az erős csontok és a véralvadás szempontjából. Bizonyos véralvadásgátló gyógyszerek szedése mellett fogyasztása körültekintést, mértékletességet igényel.
- B9 (folsav-folát) vitamin tartalmánál fogva fontos szerepet játszik a sejtosztódásban, a DNS és az RNS szintézisében, az agyi funkciók megfelelő működésének biztosításában, illetve a depresszió elleni küzdelemben.
- U-vitaminban gazdag. Az U vitamin, vagy más néven metil-metionin valójában nem vitamin, egy aminosav származék, ami a fehérjék építőelemei között található. Vízben oldódik, így a szervezet nem képes a tárolására. Hatása: a gyomor és bélrendszer sérült nyálkahártyáját regenerálja, megelőzi a bélrendszer gyulladását, a fekélyek kialakulását. Főzéskor elveszti ezt a tulajdonságát, csak friss lé formájában biztosítja számunkra. A lé a fogíny gyulladására is jó hatású.
- Tartalmaz béta-karotint, mely az A-vitamin elővitaminja, így támogatja a látást, és a nyálkahártyák egészségét.
- Jó forrása még a B1és B6 vitaminnak, a káliumnak, kalciumnak, mangánnak.
- Kéntartalmú vegyületei (metil-cisztein-szulfoxid, glükozinolátok (izotiocianátok)) olyan enzimek termelésére késztetik a májat, melyek segítik a máj méregtelenítő funkcióit, és ártalmatlanná tesznek egyes rákkeltő anyagokat. Ezek a vegyületek adják a káposzta és a többi keresztesvirágú jellegzetes illatát és kesernyés ízét is.
- Tartalmaz indol-3-karbidolt, mely a xenoösztrogének ellensége. Segít az egészséges hormonegyensúly fenntartásában, így hozzájárulhat a mellek, a petefészek, a méh, és a prosztata egészségéhez.
- A káposztában lévő, csípős ízű mustárolaj (allil-izotiocianát) antibakteriális hatású, tulajdonképpen természetes antibiotikumnak tekinthető.
- Klorofilltartalmánál fogva kiváló antioxidáns, felveszi a harcot a rák, a gyulladások, az érrendszeri betegségek és a DNS károsodás kockázatát növelő szabad gyökökkel szemben. Hozzájárul a haj, a bőr és a körmök egészségéhez, valamint lassítja az öregedést. Segítség a vérszegénység különböző formáiban. A magas hő hatására a növények aktív klorofill tartalma csökken!
- A káposzta levele összetörve jó borogató anyag lehet a duzzadt, ödémás, gyulladt testrészre, reumatikus és izületi fájdalmakra.
- Szilveszter előtt jó tudni, másnaposság ellen a nyers savanyú káposzta a legjobb gyógyszer.
Összességében elmondható, hogy a káposztában levő tápanyagok, fitonutriensek szabályozzák a vérnyomást, védik a szívet és jó hatással vannak az erekre, erősítik az immunrendszert, gyulladáscsökkentő és rákellenes hatásuk van, segítik, támogatják a bélrendszer egészséges működését. És ha jól működik az emésztésünk, jó a bélflóránk, akkor az immunrendszerünk is hatékonyabban működik, sőt a hangulatunkra, kedélyállapotunk is jó hatással van! A legtöbb tápanyagot a sötétebb színű, külső levelek rejtik, és hőérzékenyek.
Mikor figyeljünk a mértékletességre?
- Bizonyos pajzsmirigybetegségekben, amikor fontos a jód hasznosulása, a káposztában lévő ún. goitrogén anyagok ezt megakadályozzák, szükséges a mértékletesség és a megfelelő ételkészítési technológia. Hiába nyersen a legegészségesebb a káposzta, célszerű párolni, főzni, mert ilyenkor elillannak ezek az anyagok.
- Bizonyos véralvadásgátló gyógyszerek szedése mellett fogyasztása körültekintést, mértékletességet igényel.
- A kénszármazékok (amelyek a puffadásért felelősek), illetve a többé-kevésbé kemény rostok jelenléte miatt az érzékeny emésztőrendszer néha nehezen tolerálja a káposztát. Ha nincs akut emésztőrendszeri betegség, érdemes lassan az étrendbe visszailleszteni. A kellemetlen tüneteket elkerülhetjük vagy csökkenthetjük a következő módokon:
- bő vízben, fedő nélkül főzzük először a káposztát rövid ideig, így eltávozik az illékony kénszármazékok nagy része, ezután folytassuk a főzést egy második főzővízben vagy gőzben,
- ha nyersen fogyasztjuk, reszeljük a káposztát olyan finomra, amennyire csak lehetséges,
- néhány percig sós vízben blansírozhatjuk is, hiszen ez a folyamat megpuhítja a cellulózt,
- távolítsuk el a túl rostos vastag külső leveleket, illetve a torzsát is,
- mindig kis mennyiséggel, 1-2 dkg-mal kezdjük, és fokozatosan emeljük addig, amíg szervezetünk még probléma nélkül tolerálja,
- használjunk emésztést könnyítő, puffadásgátló fűszereket, mint pl. a köménymag, ánizs, édeskömény, vagy a borsikafű. A felfúvódás kitűnő ellenszere az édesköményből készült tea, amit rögtön a káposzta elfogyasztása után igyunk meg.
- fermentált formában (savanyúkáposzta) is könnyebben emészthető, de bevezetése fokozatosságot igényel.
Vásárlásnál arra figyeljünk, hogy nehéz, tömött fejű, fényes, jól záródó levelű, ép, sérülésmentes káposztát vásároljunk. A korai és nyári káposzta a hűtőszekrény zöldséges rekeszében csak egy hétig tárolható.
Hogyan mossuk, tisztítsuk? https://fb.watch/7j7FsTYmvY/
Mivel egész évben hozzáférhető, tárolható, rengetegféle ételt készíthetünk belőle, számtalan módon. Nyersen, főzve, tartósítva, savanyítva egyaránt ízletes. Mi nagyon szeretjük! Kedvencünk a paradicsomoskáposzta, a párolt káposzta többféle variációban, nyersen, salátaként minden formában, főleg télen, amikor kevesebb a zöldségféle, de jöhet a káposztástészta – melyet már készítettem lilakáposztával vegyesen is-, a káposztás pogi, zöldséglevesek részeként, reggel tojással. Szeretem fermentálni, hogy legyen savanyúkáposzta mindig. Pizzán is fantasztikus feltét a párolt káposzta a sajt alatt!
A fejes káposzta vagy édes káposzta (Brassica oleracea convar. capitata var. alba) a vadkáposzta (Brassica oleracea) egy termesztett változata. Sok-sok évszázad során számos keresztezés és nemesítés eredményeképpen alakult ki az a sok fajta káposzta, amelyet ma ismerünk: napjainkban több száz fajtát tartunk számon. A klasszikus káposzta csoportjában hagyományosan megkülönböztetünk sima levelű káposztafajtákat (vagy fejeskáposztákat), mint például a fehér, a zöld vagy a vörös káposzta, illetve fodros levelű káposztákat, mint például a kelkáposzta. A tenyészidő hossza szerint négy típusát különböztetjük meg: a rövid tenyészidejű fajtákat korai, friss fogyasztásra termesztik; a közepes tenyészidejű nyári fajtákat szintén friss fogyasztásra termesztik; az őszi és téli fajtákat ipari feldolgozásra és téli tárolásra; az áttelelő fajtákat ősszel ültetik ki és tavasszal takarítják be. A káposztatermelés hagyományait bemutató egyik legnagyobb magyarországi rendezvény a Demecseri Káposztás Napok (szeptember 26-28.). A keresztesvirágúak rendjébe, a káposztafélék családjába tartozik még a kelkáposztán túl a kelbimbó, a kínai kel, a karfiol, a brokkoli, a karalábé, sőt a retek és a torma is.
A káposzta egyértelműen az egyik legegészségesebb zöldségek közé tartozik, ezért étrendünkben heti több alkalommal kellene szerepelnie.
Nézzük, miért érdemes rendszeresen fogyasztanunk!
- Energia-, szénhidráttartalma alacsony (25 Kcal, 5,7 g/100g), rosttartalma (2,5 g/100g) és víztartalma magas (86-94%), Glikémiás indexe alacsony, ezért ideális élelmiszer energiaszegény-, cukorbeteg étrendekben is. Étkezés után hosszabb ideig a jóllakottság érzetét kelti, kevésbé emeli meg a vércukrot, így az inzulinszint is kismértékben nő csak.
- Rostanyag tartalma serkenti az emésztést, gyorsítja a béltartalom áthaladását, ezáltal „tisztítja” a szervezetet, természetes prebiotikum. A savanyúkáposzta probiotikus és prebiotikus hatása révén a bélmikrobiomot is regenerálja.
- C-vitamin tartalma magas (36,6 mg), savanyított formában C vitamintartalmát megőrzi. Jól tudta ezt James Cook hajóskapitány. Ő volt az első, aki felismerte, hogy a C-vitamin hiányból kialakuló skorbut a magas C-vitamin tartalmú savanyított káposztával megelőzhető, ezért hajóútjaira mindig megfelelő mennyiségű savanyított káposztával indult, és parancsba adta, hogy a legénység minden tagja rendszeresen fogyasszon belőle. Emellett a C-vitamin antioxidáns is, így erősíti az immunrendszert.
- Gazdag K-vitaminban, mely igen fontos az erős csontok és a véralvadás szempontjából. Bizonyos véralvadásgátló gyógyszerek szedése mellett fogyasztása körültekintést, mértékletességet igényel.
- B9 (folsav-folát) vitamin tartalmánál fogva fontos szerepet játszik a sejtosztódásban, a DNS és az RNS szintézisében, az agyi funkciók megfelelő működésének biztosításában, illetve a depresszió elleni küzdelemben.
- U-vitaminban gazdag. Az U vitamin, vagy más néven metil-metionin valójában nem vitamin, egy aminosav származék, ami a fehérjék építőelemei között található. Vízben oldódik, így a szervezet nem képes a tárolására. Hatása: a gyomor és bélrendszer sérült nyálkahártyáját regenerálja, megelőzi a bélrendszer gyulladását, a fekélyek kialakulását. Főzéskor elveszti ezt a tulajdonságát, csak friss lé formájában biztosítja számunkra. A lé a fogíny gyulladására is jó hatású.
- Tartalmaz béta-karotint, mely az A-vitamin elővitaminja, így támogatja a látást, és a nyálkahártyák egészségét.
- Jó forrása még a B1és B6 vitaminnak, a káliumnak, kalciumnak, mangánnak.
- Kéntartalmú vegyületei (metil-cisztein-szulfoxid, glükozinolátok (izotiocianátok)) olyan enzimek termelésére késztetik a májat, melyek segítik a máj méregtelenítő funkcióit, és ártalmatlanná tesznek egyes rákkeltő anyagokat. Ezek a vegyületek adják a káposzta és a többi keresztesvirágú jellegzetes illatát és kesernyés ízét is.
- Tartalmaz indol-3-karbidolt, mely a xenoösztrogének ellensége. Segít az egészséges hormonegyensúly fenntartásában, így hozzájárulhat a mellek, a petefészek, a méh, és a prosztata egészségéhez.
- A káposztában lévő, csípős ízű mustárolaj (allil-izotiocianát) antibakteriális hatású, tulajdonképpen természetes antibiotikumnak tekinthető.
- Klorofilltartalmánál fogva kiváló antioxidáns, felveszi a harcot a rák, a gyulladások, az érrendszeri betegségek és a DNS károsodás kockázatát növelő szabad gyökökkel szemben. Hozzájárul a haj, a bőr és a körmök egészségéhez, valamint lassítja az öregedést. Segítség a vérszegénység különböző formáiban. A magas hő hatására a növények aktív klorofill tartalma csökken!
- A káposzta levele összetörve jó borogató anyag lehet a duzzadt, ödémás, gyulladt testrészre, reumatikus és izületi fájdalmakra.
- Szilveszter előtt jó tudni, másnaposság ellen a nyers savanyú káposzta a legjobb gyógyszer.
Összességében elmondható, hogy a káposztában levő tápanyagok, fitonutriensek szabályozzák a vérnyomást, védik a szívet és jó hatással vannak az erekre, erősítik az immunrendszert, gyulladáscsökkentő és rákellenes hatásuk van, segítik, támogatják a bélrendszer egészséges működését. És ha jól működik az emésztésünk, jó a bélflóránk, akkor az immunrendszerünk is hatékonyabban működik, sőt a hangulatunkra, kedélyállapotunk is jó hatással van! A legtöbb tápanyagot a sötétebb színű, külső levelek rejtik, és hőérzékenyek.
Mikor figyeljünk a mértékletességre?
- Bizonyos pajzsmirigybetegségekben, amikor fontos a jód hasznosulása, a káposztában lévő ún. goitrogén anyagok ezt megakadályozzák, szükséges a mértékletesség és a megfelelő ételkészítési technológia. Hiába nyersen a legegészségesebb a káposzta, célszerű párolni, főzni, mert ilyenkor elillannak ezek az anyagok.
- Bizonyos véralvadásgátló gyógyszerek szedése mellett fogyasztása körültekintést, mértékletességet igényel.
- A kénszármazékok (amelyek a puffadásért felelősek), illetve a többé-kevésbé kemény rostok jelenléte miatt az érzékeny emésztőrendszer néha nehezen tolerálja a káposztát. Ha nincs akut emésztőrendszeri betegség, érdemes lassan az étrendbe visszailleszteni. A kellemetlen tüneteket elkerülhetjük vagy csökkenthetjük a következő módokon:
- bő vízben, fedő nélkül főzzük először a káposztát rövid ideig, így eltávozik az illékony kénszármazékok nagy része, ezután folytassuk a főzést egy második főzővízben vagy gőzben,
- ha nyersen fogyasztjuk, reszeljük a káposztát olyan finomra, amennyire csak lehetséges,
- néhány percig sós vízben blansírozhatjuk is, hiszen ez a folyamat megpuhítja a cellulózt,
- távolítsuk el a túl rostos vastag külső leveleket, illetve a torzsát is,
- mindig kis mennyiséggel, 1-2 dkg-mal kezdjük, és fokozatosan emeljük addig, amíg szervezetünk még probléma nélkül tolerálja,
- használjunk emésztést könnyítő, puffadásgátló fűszereket, mint pl. a köménymag, ánizs, édeskömény, vagy a borsikafű. A felfúvódás kitűnő ellenszere az édesköményből készült tea, amit rögtön a káposzta elfogyasztása után igyunk meg.
- fermentált formában (savanyúkáposzta) is könnyebben emészthető, de bevezetése fokozatosságot igényel.
Vásárlásnál arra figyeljünk, hogy nehéz, tömött fejű, fényes, jól záródó levelű, ép, sérülésmentes káposztát vásároljunk. A korai és nyári káposzta a hűtőszekrény zöldséges rekeszében csak egy hétig tárolható.
Hogyan mossuk, tisztítsuk? https://fb.watch/7j7FsTYmvY/
Mivel egész évben hozzáférhető, tárolható, rengetegféle ételt készíthetünk belőle, számtalan módon. Nyersen, főzve, tartósítva, savanyítva egyaránt ízletes. Mi nagyon szeretjük! Kedvencünk a paradicsomoskáposzta, a párolt káposzta többféle variációban, nyersen, salátaként minden formában, főleg télen, amikor kevesebb a zöldségféle, de jöhet a káposztástészta – melyet már készítettem lilakáposztával vegyesen is-, a káposztás pogi, zöldséglevesek részeként, reggel tojással. Szeretem fermentálni, hogy legyen savanyúkáposzta mindig. Pizzán is fantasztikus feltét a párolt káposzta a sajt alatt!
Located in: zöldség
Kapcsolat
| 7200 Dombóvár, Pannónia utca 56. |
| (a háziorvosi rendelő mellett) |
| 70 491 0995 |
| efidombovar@szlkorhaz.hu |
  |
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melynek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Amennyiben érdeklődik a részletek iránt, kérjük, olvassa el adatkezelési tájákoztatónkat.