Dombóvári Egészségfejlesztési Iroda
Dombóvári Egészségfejlesztési Iroda
Lássuk, mi is történt 2 éve:
"Gombóc Artúr a világon mindennél jobban szerette a csokoládét. Ha megkérdezték tőle, hogy milyen csokoládét szeret a legjobban, habozás nélkül fújta, mint aki éjjel-nappal ezen töri a fejét. A kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid csokoládét, a gömbölyű csokoládét, a lapos csokoládét, a tömör csokoládét, a lyukas csokoládét, a csomagolt csokoládét, a meztelen csokoládét, az egész csokoládét, a megkezdett csokoládét, az édes csokoládét, a keserű csokoládét, a csöves csokoládét, a mogyorós csokoládét, a tejcsokoládét, a likőrös csokoládét, a tavalyi csokoládét, az idei csokoládét és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek a világon.” Csukás István: Pom Pom meséi
Ki ne ismerné Gombóc Artúrt?! Nála jobb választást nem is találhattam volna az ünneplésre, ugyanis szeptember 13-án volt a nemzetközi csokoládénap. Ennek kapcsán egy remek cikket ajánlok figyelmükbe: https://www.facebook.com/Youteefool/posts/pfbid035PapU6ou5Uuhxcu47tKpxzXCJgL8GhAi1KHsAbfHd7VuPngCv7buvBQo4dvC8sR4lIgen, a csokoládé is szerepelhet étlapunkon, hisz tudják, tiltott táplálék nincs, CSAK…
kerülendő mennyiség. Mi történik, ha erre nem figyelünk?
„És mi volt a legnagyobb bánata Gombóc Artúrnak? Hogy minden hiába, mert csak hízik, csak kövéredik, csak dagad, pedig keményen és összepréselt csőrrel fogyókúrázik! Mikor nem a csokoládéra gondol, akkor a fogyókúrára gondol. Hogy mi mindenről mondott már le! Lemondott a vízről, a tejről, a teáról, a főzelékről, a kenyérről, a sóról, az almáról, a körtéről, a narancsról, a citromról, a kóláról, lassan már mindenről lemondott, kivéve a csokoládét.”Hát igen! A mérleg, az energiaegyensúly. Sajnos gyermekeink cukorfogyasztása is jóval magasabb az ajánlatosnál, arról meg már beszéltünk, hogy miért kell mértéket tartanunk a cukorral. A napi energiabevitelünk 5, maximum 10 %-a származzon cukorból. Ez napi 2000 Kcal energiatartalomnál 200 kalóriát jelent, ami 50 g cukrot jelent. Ez 5 evőkanál vagy 10 teáskanál cukor. 100 g átlag tejcsokoládé cukortartalma 54 g, egy 85%-os kakaótartalmú csokié 13 g, és egy 99 %-osé 1 g. Egészségünk szempontjából érdemes tehát a minél magasabb kakaótartalmú csokoládékat választanunk, akár ajándékba adnánk, akár ajándékként kérnénk. Persze a mértékre akkor is oda kell figyelnünk, mert az energiatartalma nem csökken. A javasolt mennyiség 1-2 kocka, és lehetőleg ne naponta. És mi mindettől függetlenül szeretjük Gombóc Artúrt!
Mivel édesítsünk, ha kerülnénk a cukrot?
Szeptember 15-én volt a prosztata világnap. A szűrések fontosságáról is olvashattak már oldalunkon, most a férfiakhoz szólnánk, mi hölgyek így vigyázunk Önökre: „ A férfiaknak is oda kell magukra figyelni, nem csak a nőknek (akik erre - általában - hajlamosabbak). A megosztott posztban található kérdőív kitöltése segíthet meghatározni, mekkora a kockázata a prosztatabajoknak. Persze a kérdőív nem helyettesíti a fizikai vizsgálatot. Ja, hát igen, kellemetlen, de kedves férfiak, higgyétek el, a méhnyakrák szűrés és a mammográfiás vizsgálat sem a kedvenc időtöltésünk, mégis eljárunk rendszeresen. A szűrés itt is életeket menthet.” Youteefool. A részleteket itt olvashatják.
♡KÉRJÜK FIGYELJENEK MAGUKRA!♡
Tegnap egy nagyszerű rendezvényen vettem részt kolléganőim kíséretében. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége XXIII. konferenciáján jártunk, melynek címe Új irányok a dietetikában. Mindig igyekszem a dietetikusi szakmámat megmutatni, mert sokszor támadás ér bennünket, hogy elmaradottak, ideje múltak vagyunk, vagyis nem haladunk a korral. Egy kis élménybeszámolóval szeretném megmutatni, hogy az idén 100 éves dietetikusi képzés és maga a szakma igen is naprakész, hiteles és megbízható. A táplálkozástudomány is egy változó, folyamatosan megújuló tudomány, hiszen mi is változunk és körülöttünk is változik minden, sajnos nem mindig jó irányba, sőt… Alkalmazkodnunk kell a megváltozott körülményekhez. Ezért kutatunk, tanulunk és fejlődünk folyamatosan. Idén is több betegség táplálásterápiáját tekintettük át a legújabb ESPEN ( Klinikai Táplálás és Metabolizmus Európai Társasága) konszenzus irányelvek alapján, így a sebészeti betegek perioperatív ellátását, a máj- és vesebetegek, valamint az elhízás táplálásterápiáját, a Crohn betegségben alkalmazott teljes kizáró étrendet, és a betegélelmezést is. Szó volt a táplálkozás és az alvás kapcsolatáról, a mikrobiom „minden”-re hatásáról, a nyugati-civilizációs étrend negatív következményeiről, a fenntarthatóságról, a növényi eredetű élelmiszerekről-húsalternatívákról, és még sok egyébről. A vírushelyzet óta ez volt az első „személyes” találkozás a távoli ismerősökkel, kollégákkal, az online ismeretségek végre négyszemköztivé váltak. Számos dietetikus kollégát követek az internet rengetegében, akiktől sok inspirációt, tudást, lelkesedést kaptam, és ezt most el is mondhattam nekik. Önök is ismerik őket, hiszen cikkeimben, megosztásaimban már találkoztak velük. Ezután is számíthatnak ránk, olvassanak, kövessenek bennünket, kérdezzenek tőlünk bátran. Mai receptjeim a készülődésről, a bespájzolásról szólnak. Lehetőségeinkhez mérten -ha tehetjük-, tegyünk el valamicskét az ősz sokszínűségéből a borongósabb, szürkés napokra. A rendszeres, napi zöldség és gyümölcsbevitel nagyban hozzájárul a mikrobiom jó összetételéhez, ezáltal egészségi állapotunkhoz is. A gyümölcsök mellett számos zöldséget tartósíthatunk egészségmegőrző módon. Tavaly is aszaltunk, fagyasztottunk, dunsztoltunk, fermentáltunk már. A fermentálás és a fermentált élelmiszerek szintén nagyban hozzájárulnak bélrendszerünk egészségéhez, és ezáltal emésztésünk, anyagcserénk, keringési rendszerünk és agyi funkcióink működéséhez, kedélyállapotunkhoz és nem utolsó sorban immunrendszerünk hatékonyságához is.
Összeszedtem eddigi cikkeimet a témában:
- https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid02RfzjWTiLub2DAMxK2UQXV3yFAJARwUFTm1TJKvwt3xt5me5tYWPBBSyCsG5qDenrl&id=252263692258619
- https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid04RzqZPSwQFXTd9wTwocRafJdZvK9rgALdpgdBR4rgjtYCzmJ8oMVJVGMKnZ9DjBNl&id=252263692258619
- https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0DyFpr6wCXGvzAMroLMSsPHJG89R7o7z5E8MFtgm5wbeBwSseJKfJCA5VaVgNcedel&id=252263692258619
Hamarosan itt a SZÍVÜNK VILÁGNAPJA! A Szívsn Segítünk Neked országos betegegyesület szeretettel és SZÍVSN várja az érdeklődőket a 361. online előadásukra, melynek témája:Dr. Moser György Szívelégtelenségről "játékosan"
Szeptember 16., hétfő · 18– órától
Érdekli önöket egy olyan kelt tésztarecept, ami csak banánból és lisztből áll. "Husintúl" kipróbálta és biztosít bennünket, hogy tényleg nagyon gyorsan lehet belőle teljes értékű, laktató kis csigákat készíteni! https://www.facebook.com/story.php?story_fbid=122145857936282477&id=61558474335629&rdid=d9YVCRhM76wEX0TUVégül két édes és három sós ötlet kicsiknek és nagyoknak az uzsidobozba a Felelős Gasztrohős-től: https://www.facebook.com/100083362327996/posts/495447066577367/?rdid=iG4ue52DwzlgMu4c
Itt van az ősz, itt van újra… és elkezdődött az iskola. 
Ennek kapcsán, a héten több helyen sok szakember beszélt a táplálkozás fontosságáról, a megfelelően összeállított tápláló ételekről, étkezésekről, a büfék, boltok csábító gyorsételeiről és italairól, az iskolai étkeztetés és általában az élelmiszerek drágulása okozta nehézségekről és a lehetőségekről, melyekkel csökkenthetjük kiadásainkat. Ehhez elengedhetetlen gyermekeink bevonása is, hiszen az otthon készített étel olcsóbb és táplálóbb is lehet bolti „vetélytársánál”, bár több időt és energiát igényel a szülőtől, de ezzel megalapozhatjuk egészségi állapotát a későbbiekre nézve. Valamint az élelmiszerpazarlás csökkentésével, az étel tiszteletével ők maguk is hozzájárulhatnak a költségek csökkentéséhez.
„Nagyboldogasszony, hitünknek asszonya. Az a kereszténység hódította a magyart, amely a Szent Szűz alakjával, tiszteletével és szeretetével köszöntött be a világba…” (Prohászka Ottokár)Államalapító I. (Szent) István királyunk ünnepéhez szorosan kapcsolódik a katolikus egyház legnagyobb Mária- ünnepe, Nagyboldogasszony ünnepe, mely egyben Magyarország védőszentjének a napja is, melyet Szent István király avatott ünneppé. „Szent István utolsó cselekedetével a koronát, s vele együtt az országot népével együtt nem a véletlen sorsra, nem a földi, gyarló hatalmasságokra bízta. Szent István tudatos politikai és államjogi lépéssel 1038. augusztus 15-én Nagyboldogasszony napján Székesfehérvárott a Mennybe emelt Szűz Mária templomában országát a Magyar Szent Korona képében a mennybe emelt Szűz Máriának ajánlotta fel. Mintegy átruházza azt örök tulajdonul arra a földön túli, embertől független égi hatalomra, akinek tisztaságához semmi kétség nem férhet. Ez az Ég és a Föld között kötött szerződés a Kárpát-medencét Szűz Mária országává tette, Szűz Mária oltalmába helyezte. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak, illetve országunkat Regnum Marianumnak, azaz Szűz Mária országának.” Szent István ezen a jeles napon halt meg.
Augusztus 20. Ünnepeljük Magyarországot, az államalapítást, államalapító I. (Szent) István királyunkat, az új kenyeret. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ekkor emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.I. Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20-a egyházi ünnepként élt tovább. Mária Terézia a naptárakba is felvétette nemzeti ünnepként, továbbá Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.
Az 1848-as szabadságharc leverése után betiltották az ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam jelképe volt. 1860-ban ünnepelhették ismét, ami valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezés után a nap visszanyerte régi fényét. 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter rendeletére címeres zászlókat tűztek ki a középületekre augusztus 20-án.
A két világháború között az ünnep eszméje kiegészült a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarország visszaállítására való emlékeztetéssel, 1945–47 között pedig csak egyházi ünnepként engedélyezték.
1849-1989 között a Magyar Népköztársaság alkotmányának napjaként ünnepelték, miután az 1949-ben hatályba lépett új alkotmányt augusztus 20-ra időzítették. Az Országgyűlés 1991. évi VIII. törvény kihirdetésével, augusztus 20-át hivatalos állami ünneppé nyilvánította, amelyet a 2012-ben hatályba lépett Alaptörvény is megerősített.
„Augusztus havát évszázadokon át Szűz Mária tiszteletére „Kisasszony havának” vagy a „szűz havának” nevezték, a magyar folklórban azonban a „bőség hava”, illetve az „új kenyér hava” elnevezésekkel is találkozhatunk. A termény betakarításához kapcsolódó különböző vallásos ünnepségek a más-más kultúrájú népeknél egyaránt a hálaáldozat bemutatását jelentik. Az Új Kenyér vallásos ünnepe is a népi aratóünnephez kapcsolódik, azonban eredetileg nem augusztus 20-án rendezték azt, hanem a középkori Magyarországon július 15-én, az apostolok oszlása ünnepén tartották, és szentelték meg az új kenyeret, augusztus 20-án pedig nemzetiszínű szalaggal kötötték át. Ezen a napon aratási felvonulást tartottak, melyen a kalászkoszorút vivő lányokat a többiek lovaskocsin követték. Első útjuk a templomhoz vezetett, ahol hálaimát mondtak az aratás befejezésére. A második világháború után kapott új dátumot a magyar kenyér ünnepe. 1945-ben az országgyűlés meg akarta változtatni az augusztus 20-ai ünnepnap jelentését, ezért megtette azt az egykori aratóünnepeket, aratóbálokat idéző új kenyér ünnepévé.A hazai termőföldeken erre a hónapra fejeződött be az aratás, és kezdődtek el az ún. „aratóünnepi” bálok, melyek jelezték a munkások afelett érzett örömét és háláját, hogy munkájuk gyümölcse beérett, azaz lesz táplálékuk télire. Ekkor sütöttek először a frissen aratott búzából kenyeret, majd ennek megáldása után megvendégelték az ünnepségen résztvevőket. De nem csak a jelenlévőknek jutott a megszentelt kenyérből, hanem jelképesen az ország minden szegletébe küldtek belőle. A búza, mint a kenyér legfontosabb alapanyaga, szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen a magba zárt életet, a megmaradás reményét, egyben az élet továbbadását testesíti meg, mindamellett, hogy a jó termés Isten áldásának és gondviselésének a jele. A kenyér hagyományos elkészítése többnapos „asszonypróbáló”, szertartásokkal teli feladat volt, így fogyasztása, megszegése is csak kellő tisztelettel és a kenyérre rajzolt kereszttel történhetett. „Ha leesett, felvették, megcsókolták és ráfújtak. A kenyérre nem volt szabad rálépni. Új házba kenyeret és sót vittek egészség- és bőségvarázsló céllal. Az első szántáskor az ekevas elé tették. Gyógyításban, tűzvész elhárításában is hatékonynak tartották.” (Élet és Tudomány, 2011. 33. szám)”Az ember legalapvetőbb élelmiszere, a kenyér az életet, a megélhetést és az otthont szimbolizálja. Az augusztus 20-ai állami ünnepen a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki, hogy az élet és a haza összekapcsolódik. Az új lisztből készült kenyér az ünnepi asztal ékessége lett, és jelképévé vált az államiság ünnepének. A ma ismert, kovásszal készülő kenyér őse egykoron a lepény volt. Ezt a kovász nélkül, csupán liszt és víz keverékéből készülő ételt már az ősember is fogyasztotta. Több ezer évvel ezelőtt ő fedezte fel, hogy ha megőröli az összegyűjtögetett magvakat, akkor vízzel összekeverve lepényt tud a masszából sütni. Ebből a lepényből, azaz a kovásztalan kenyérből fejlődött ki a mai kovászos kenyér. Kezdetben búzából készült, de mára már rozs-, árpa-, alakor- vagy akár hajdina-, kukorica, rizsliszt - és sorolhatnám még- is lehet az alapanyaga. A gabonafélék tömeges felhasználásának kezdete Kr.e. kb. 9000 nyúlik vissza a Tigris és az Eufrátesz környékére. Először olyan ősi gabonaféléket termesztettek, mint az alakor, a tönkebúza, az árpa. A Bibliában a savanyú kenyértésztát több helyen is említik. A Kárpát-medencében Kr.e. 4500 körül a kedvező éghajlati körülmények lehetővé tették a gabonafélék termesztését. A 19. századtól tudják iparilag előállítani az élesztőt, mely a szeszgyártás mellékterméke, és amit a pékek előszeretettel alkalmaznak, mivel jó a lazító képessége és a kenyérkészítés folyamatát is meggyorsítja. Ezen felül az élesztővel egy stabilabb minőséget tudnak kialakítani, így egy jól standardizálható folyamatot alakítottak ki. Magyarán uniformizálták a kenyeret, pékárut. Szinte minden vallás, nemzet, nép, kultúra étrendjében is megtaláljuk valamilyen formában. Összetevői a liszt, a víz, a kovász/élesztő (de van kovásztalan kenyér), a só. Az alaprecept némileg hasonló, de a forma változó. Gondoljunk csak a dél-amerikai tortillára, a francia bagettra, az olasz ciabattára, a dán feketekenyérre, a bajor rozskenyérre, az arab pitára, az indiai purira, naanra vagy az izraeli matzóra!Kenyérnek minősül a döntő részben gabonaőrlemény(ek)ből kovászos technológiával, vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, lazítással, sütéssel majd csomagolással vagy csomagolás nélkül előállított élelmiszer (Magyar Élelmiszerkönyv I. kötet). Bővebben honlapunkon: https://efidombovar.hu/.../elelmiszereink-a.../125-kenyer?
Az idei év Szent István napi kenyerét, az Ország kenyerét az 1991-ben alapított, magyar családi tulajdonban álló Balmaz Sütöde Kft. fejlesztette. A nyertes termék négyféle lisztből, valamint só, víz, sertészsír és főtt burgonya felhasználásával készült 12 órás hagyományos kovászolási folyamattal. A kíméletes technológia és a megfelelő sütési környezetnek köszönhetően akár 14 napig is fogyasztható. A Nagyapám kenyere burgonyával elnevezésű termék vastag és ress héjzatú, ízletes, harmonikus ízvilággal bír. A Balmaz Sütöde Kft. idén harmadik alkalommal nyerte el a Szent István napi kenyér kategória első helyét: 2020-ban a Hajdúsági házi kenyér, 2022-ben a Gulyás kenyér, idén pedig a Nagyapám kenyere burgonyával elnevezésű termékük lett az ország kenyere.Az Innovatív kenyér kategóriájának legjobbja a szakmai zsűri szerint a Jalapenos-cheddar sajtos vadkovászos kenyér lett, amelyet szintén a Balmaz Sütöde Kft. készített.A Sós sétáló sütemény elnevezésű kategóriát a Varga Pékség 95 Kft. által készített Pásztor reggeli nyerte meg.Mi alapján válasszunk kenyeret?A jó kenyér ismérve, hogy nem igényel sok összetevőt, masszív és rugalmas, „van benne anyag”, és hát rágni kell.
Hogyan tároljuk a kenyeret? Íme a NÉBIH válasza: https://www.facebook.com/100064719456985/posts/911418197692154/?rdid=CfaKJJAMufvIQQhIKenyeret sütni otthon sem ördöngösség! Akár kézzel, akár géppel, akár kemencében vagy sütőben sül, élesztővel vagy kovásszal készül, netán anélkül, sőt akár gluténmentesen.Akik rendszeresen követik oldalunkat már tudják, hogy honlapunk RECEPTTÁRában jó pár kenyérreceptet találnak, sokat kísérleteztem. Kedvenc „kenyeres embereim”, akiket követek Kálci receptjei, Áfonya mámora, Török Eszter 100% egészség, 0% cukor c. könyve, illetve az internet óriási készlete.
Hoztam pár élesztőmentes kenyérreceptet is:Akik nem sütnek, azok se csüggedjenek, íme 2 fajta kenyér, melyeket szívből ajánlok:- ReMekk tanya kovászos félbarna, zabpelyhes és teljeskiőrlésű kenyere: Dombóvári Piac
- JÓKENYÉR: https://jokenyer.hu/, például a Lidl-ben.
SZÉP ÜNNEPET KÍVÁNOK!
Paluska Jánosné: Üvegekbe zárva a nyár
Illan a nyár, lepkeszárnyon 
halványulnak a virágok,
pipacs lobban egy utolsót,
színt váltanak a falombok,
földi szeder feketéllik,
nyár magzata mind megérik,
míg a kökény fanyar-kékje
dér csókjától édesedne,
s csipkebogyó piros vérét
fagy csipkedné selymes krémmé.
El-elszürkül a nyári ég,
földet ér az első levél,
rigó füttye messziről kél.
A kert alatt ősz somfordál,
befőtt, lekvár kamra polcán,
üvegekbe zárva a nyár!
Gyümölcsei dús zamatát,
madárénekek visszhangját
megőrzi majd a celofán.
Paradicsomlé/püré, lecsó, meggy-, eper-, szilva-, körte-, barackbefőtt/lekvár, savanyúságok, zakuszka, ajvár és egyéb zöldségkrémek, zöldborsó, zöldbab, cukkini és tök fagyasztva vagy üvegbe zárva. Önöknél mi készült a nyáron?Ne csüggedjenek, ha még nem készült semmi! Itt van az ősz, itt van újra… Sok-sok zöldséggel és gyümölccsel. Lecsóra fel!
Elkezdődtek a XXXIII. nyári olimpiai játékok Párizsban.
„A párizsi szervezők elkötelezték magukat amellett, hogy az eddigi legzöldebb és legfenntarthatóbb olimpiai játékokat bonyolítják le.
A klímavédelmi törekvéseket táplálkozástudományi oldalról olyan intézkedésekkel is segítik, hogy a 13 millió adagnyi tervezett étel 80 százalékát hazai és fenntartható forrásból igyekeznek előállítani, megduplázva a növényi eredetű élelmiszerek arányát, és drasztikusan csökkentik az egyszer használatos műanyagokat.Az olimpiai faluban 3500 sportoló befogadására alkalmas éttermet állítottak fel, amely a világ legnagyobb étterme lett. A Sodexo Live! francia élelmezési szolgáltató fogja biztosítani ezt a grandiózus ellátást, naponta körülbelül 40 000 étkezésre készülnek, melyekhez több mint 500 receptet dolgoztak ki Michelin-csillagos séfek és sporttáplálkozási szakértők közösen. Erről ebben a videóban mesél az egyik séf: Alkategóriák
Kapcsolat
| 7200 Dombóvár, Pannónia utca 56. |
| (a háziorvosi rendelő mellett) |
| 70 491 0995 |
| efidombovar@szlkorhaz.hu |
  |
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melynek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Amennyiben érdeklődik a részletek iránt, kérjük, olvassa el adatkezelési tájákoztatónkat.