Dombóvári Egészségfejlesztési Iroda
Dombóvári Egészségfejlesztési Iroda
Élelmiszereink A-Z
Gomba
Leírás: A gombák az élővilág egy önálló országát alkotják. Se nem növények, se nem állatok. A növényekhez tartozásukat indokolja, többek között, hogy helyhez kötöttek, spórákkal szaporodnak, és hogy egész életükben növekednek, viszont állati tulajdonságuk, hogy nincs bennük klorofill, azaz zöld színtest, heterotróf táplálkozásúak (szerves anyagokat használnak fel) és kitint tartalmaz a sejtfaluk. A gombák tápanyagtartalmára jellemző az alacsony szénhidrát- és elhanyagolható zsírtartalom. Esszenciális aminosavakat és fehérjéket tartalmaznak, ezért szerepük jelentős a vegán táplálkozásban, biológiai hasznosulásuk, vagyis az élelmiszerből felszívódó fehérje mértéke kb. 70 %. Más, növényi eredetű fehérjeforrásokkal, például hüvelyesekkel, magvakkal, gabonákkal párosítva viszont már komplett (teljes értékű) fehérjetartalmú ételt varázsolhatunk belőlük. Fehérjetartalma miatt vezető helyen a csiperke áll. A gombák víztartalma magas, 90% körüli, emiatt energiaszegény diétában, valamint az ülő tevékenységgel járó, alacsonyabb energiaigényű életmód miatt is remekül használhatók.
Rosttartalmuk 3-6 g/100 g körül mozog, ennek nagyobbik része oldhatatlan, kisebbik része vízoldékony rost. Utóbbira példa a béta-glükán, amelynek daganatellenes és immunerősítő hatást is tulajdonítanak, és a vér koleszterinszintjének csökkentésében is van szerepe. A rostok fontosak az emésztőrendszer megfelelő működéséhez, valamint számos betegség kockázatának csökkentéséhez is, mint amilyen a cukorbetegség és egyes ráktípusok. A szélesebb körben ismert gombák közül a legtöbb rostot összességében véve a rókagomba tartalmazza, a béta-glükánoknak pedig a shiitake gomba az egyik legjobb forrása. Renyhe bélműködésnél, szorulásnál, divertikulózisnál fogyasztásuk sokat segíthet. Kitintartalmuk miatt nehezen emészthetőek, ezért hogy a szervezetnek könnyebb legyen a feldolgozásuk, ugyanakkor a tápanyagok is a lehető legjobban hasznosuljanak belőlük, érdemes apróra vágni vagy leturmixolni őket, de az alapos rágás is sokat segíthet. Ezért gyermekeknek és időseknek csupán kisebb mennyiségben és aprított formában ajánlott fogyasztani, emésztési problémák esetén pedig további óvatosság szükséges.
Vitaminokban gazdagok, a B12 vitamint kivéve a legtöbb B vitamint tartalmazzák. Jelentős ásványi anyagai közül a káliumot és a foszfort, mikrotápanyagai közül a szelént kell megemlíteni. Magas kálium- és alacsony nátriumtartalma révén a vérnyomást is csökkenti, így hosszú távon a szívbetegségek kockázata is csökken. A szelén antioxidáns hatása révén gátolja egyes daganatok kialakulását, és erősíti az egészséges sejtek védekezőképességét. Tartalmaz kolint, mely az izomműködésben és a memóriafolyamatokban (kognitív hanyatlás, Alzheimer-kór rizikó csökkentő) vesz részt.
Számos vegyület, bioaktív anyag forrásai, amelyek immunmodulánsok (olyan vegyületek, amelyek célzottan a gyulladást keltő sejtekre hatnak). Többféle daganattípus kezelésében, megelőzésében bizonyították szerepüket, valamint vírusok elleni küzdelemben is hatásosak, elsősorban immunerősítő tulajdonságuknak köszönhetően. Többféle antioxidáns forrásai, például az ergotioneinből és a glutationból is jelentős mennyiséget tartalmaznak. Ezeknek szintén daganatellenes, illetve öregedést gátló hatásokat tulajdonítanak. Vizsgálatok szerint a gombáknak szerepük lehet a változó korban lévő nők körében egyre gyakoribb mellrák kockázatának csökkentésében is. Vegánok számára szintén fontos, hogy az egyik legjelentősebb D2-vitamin forrásnak számít, de lényeges, hogy csak olyan gombákra érvényes, amelyek természetes napfényben nőnek. A D-vitamin-hiány sokféle egészségügyi probléma okozója lehet. Többek között felelőssé tehető a gyenge csontozatért, a szívbetegségek és a depresszió kialakulásáért.
A gombát nem szükséges meghámozni, mert azzal veszít értékes tápanyagtartalmából, inkább folyó víz alatt alaposan mossuk le a szennyeződéseket róla. Bár a termesztett gombákban a mérgező vegyületek előfordulása ritka, elővigyázatosságból sose együnk nyers gombát. Leggyakoribb termesztett gombák a csiperke, a közönséges laskagomba, az aranysárga laskagomba, a Shiitake, és a Shimeji.
Gombaszezon- ha mi magunk szednénk gombát
Bár a vadon termő ehető gombák évszázadok óta az ember táplálkozásának részét képezik, a biztonságosan fogyasztható fajták egyértelmű felismerése elengedhetetlen a gombamérgezések megelőzéséhez - ezért csak bevizsgált gombát vásároljunk, illetve szedjünk és mindig vizsgáltassuk meg gombaszakértővel, a piacokon legtöbbször ingyen elvégzik nekünk. Már a dombóvári lakosság számára is elérhető ilyen vizsgálat: KOZMA JUDIT GOMBA-SZAKELLENŐR, telefon: 70/943-2249.
Közismert, hogy a mérgező gombák komoly betegségeket, sőt akár halált is okozhatnak, de az ehető gombák is rejthetnek bizonyos veszélyeket: a bennük lévő béta-glükánok az autoimmun betegségben (pl. asztma, szklerózis multiplex, lupus vagy sokízületi gyulladás) szenvedőkre nézve kockázatot jelenthetnek, így ők a gombafogyasztásról feltétlenül kérjék ki orvosuk véleményét.
Emészthetetlen kitin tartalma miatt gyermekeknek, időseknek, emésztőszervi megbetegedésekben szenvedőknek fogyasztásuk nagy óvatosságot kíván vagy kerülendő. Este, vacsorára óvatosan fogyasszuk, legfeljebb ízesítőként. Emészthetőségük növelhető a felaprításukkal, és alapos rágással. Javasolt heti adagja 25 dkg (1-2 adag).
Leggyakoribb gomba fajták:
A csiperke, mind a termesztett, mind pedig a kerti változat, kiváló B-vitamin-forrás, emellett káliumban, rézben és szelénben is gazdag. Kutatásokban vizsgálták, hogy a csiperkében olyan hatóanyagok vannak, melyek befolyásolhatják egyes betegségek kialakulásának kockázatát. Nevezetesen a lektinek csoportját említették, melyek rák- és vírusellenes hatásúak.
A laskagombával nemcsak a természetben találkozhatunk, hanem évtizedek óta termesztett gombafajként is bővíti az egészséges táplálkozás választékát. A gomba kémiai összetétele is kedvező, hiszen nem jelentéktelen fehérjetartalma (17-20 százalék) mellett a zsírtartalom igen alacsony (1,8 százalék), ami egyben a gomba kis energia- (kalória-) tartalmát is jelenti. A vadon termő és a termesztett laskafajták kémiai összetétele között jelentősebb különbség nincs, vagy ha eltérés van, az a termesztett gombák értékét növeli. Így pl. a toxikus elemekből (kadmium, króm, arzén) ezek kevesebbet tartalmaznak, hiszen a termesztési alapanyagok ilyen mutatói is kedvezőbbek. Emészthetőségük is jobb, a különböző termesztett fajták emésztést lassító kitintartalma mindössze 0,2-0,3 százalék, a gombák friss tömegére vonatkoztatva.
A vargányában szintén sok a B-vitamin, folsavban is gazdag, emellett fehérje és cink is nagyobb mennyiségben található benne, csakúgy, mint növényi hatóanyag, többek között antioxidáns – a vargányában találták a legtöbb antioxidánst, melyek a kalapban koncentrálódnak. Ahogy számos más tanulmány rámutat, az antioxidánsok igen hatásosak a szív- és érrendszeri betegségek és a rák elleni küzdelemben is.
Az ízletes kucsmagomba kitűnő B3-vitamin-, vas-, réz és mangánforrás, emellett sok B2-vitamint, káliumot és cinket tartalmaz. Rengeteg bioaktív növényi hatóanyag található benne, különösen ergokalciferol, ami a D-vitamin egy változata.
Shimejii gomba - Hypsizygus tessellatus (Beech mushroom)
Elsősorban egzotikus, japán gombaféleként ismert, holott a természetben Ázsia mellett Észak-Európában is őshonos. Elhalt keményfafajtákon, leginkább bükkfán, csoportosan terem, innen is ered köznapi elnevezése is: bükkfa gomba. Közel 20 fajtája ismert, ezek közül a fehér (Bunapi) illetve a barna (Buna) Shimeji terjedt el. Kalapja akár fehér vagy barna, de kicsi és törékeny, fehér színű tönkje hosszú és vékony. Kereskedelmi forgalomban a termesztett példányaival találkozhatunk. Japánban rendkívül népszerű, a harmadik leggyakrabban használt gombafajta. Már Magyarországon is egyre több helyen kapni, elfogadható áron (főleg ha épp akciós), így került bele a kosaramba is, már nem először. Azért „csinos”, gusztusos kinézete is vonzotta a szememet. Bele is vetettem magam a receptkeresésbe.
Tárolása, felhasználása
Hűtőszekrényben egy hétig is eláll, de legjobb, ha a vásárlást követően mielőbb felhasználjuk. A közös tönkről válasszuk le az egyes gombákat, de az egyedi tönkök is értékesek, így minél hosszabban hagyjuk meg, ne válasszuk külön a tönköt a fejétől, egyben használjuk fel. Nyersen nem ajánlott a fogyasztása, mert kesernyés mellékíze van, ami azonban sütés-főzés közben eltűnik és kiváló állagú, vajas-mogyorós ízre vált. Elsődlegesen pirítva, sütve jó köretként, tésztás ételekben, de kiváló levesekben és egytál ételekben is. Természetes, jelentős mennyiségű umami tartalmánál fogva bármilyen ételt ízletesebbé varázsol.
GASZTRONÓMIA
A sokféle gombát már nagyon sokszínűen, változatosan használhatjuk fel. A friss példányok mellett kapható mirelit, konzerv, szárított, porított őrlemény és kivonat formájában is. A gombákból készíthetünk leveseket, krémeket, pástétomokat, ragukat, egytálételeket (pl.rizottót), köreteket, salátát és töltelékeket is; a nagyobbakat pedig meg is tölthetjük. Rántott változat helyett inkább grillezzük, vagy hirtelen süssük meg egy kis hagymával minimális zsiradék hozzáadásával, és gazdagítsuk más, szezonális zöldség-, főzelékfélével. Szeletelve tehetjük rántottába, omlettbe vagy quiche-be is, nagyszerű mártásnak, gazdagíthatjuk vele a húsos ragukat, töltelékeket, vagdaltakat (hús nélkül is), rizses- és tésztaételeket.
Különleges textúrájuk miatt húspótlóként is szívesen alkalmazzák őket. A konyhatechnikai eljárások közül a gombák elkészítésére a pirítás, a grillezés, a sütőben sütés, a főzés és a párolás is alkalmas. Az intenzívebb ízű gombaféléket pedig nem annyira alapanyagként, hanem inkább fűszerként használjuk. Az olyan ételek, mint a gomba, a paradicsom, a parmezán sajt és a zöld tea, gazdagok umamiban. Az umami az ötödik alapíz az édes, sós, keserű és savanyú után. A japán umai szóból származik, amely azt jelenti, „finom". Az umamit sós, gazdag vagy húsos ízérzésként írják le. A gomba ezért az ételeink kiegészítőjeként, fűszereként is felhasználható, kiemeli más ételek, például a húsok ízvilágát, és a húsmennyiség egy részét is kiválthatja, miközben az ízérzet, a testes, mély aromák megmaradnak. Így kevesebb sóval is kellően finomnak érezzük az adott ételt, amiért a szívünk is igen hálás lesz, tekintve, hogy hazánkban sajnos jóval több konyhasót, és ezáltal nátriumot fogyasztunk, mint amennyi javasolt lenne. E mögött gyakran a megszokás, például a kóstolás nélküli sózás, valamint a további fűszerek, ízesítők használatának mellőzése is állhat. Nézzünk mostantól akár olyan szemmel is a gombára, mint egy lehetséges és természetes eredetű ízfokozóra!
De milyen fűszereket állnak jól neki?
Leggyakrabban használt kiegészítői a bors, fokhagyma és a hagyma. Bátran ízesíthetjük fűszerpaprikával, petrezselyemmel, de nagyon jól illik hozzá a majoránna, a bazsalikom, a kakukkfű, az oregánó, a mustár, a kömény, a szerecsendió, a borsikafű, és a rozmaring is.
És ha fontos nekünk a fenntarthatóbb, környezetkímélő táplálkozás, akkor a gomba megint csak remek választás, hisz húshelyettesítőként is megállja a helyét. Alacsony a víz- és talajigénye, komposztálható talajon is termeszthető, ráadásul rétegesen (vertikális), egymás felett elhelyezett területen is, így viszonylag kis energiabefektetésű a termesztése. Vagyis a gomba egyik alappillére lehet a bolygóbarát étrendnek is. Nem kell nagy mennyiségben fogyasztanunk, de szerepeljen gyakrabban, akár hetente kétszer is, változatos formában étrendünkben. Forrás: https://www.travelo.hu/.../20210319-het-kerdes-a...
Források, érdekességek:
- Szabó Adrienn Magyar superfood c. könyve
- A gombák gyógyító hatásairól olvashatnak: https://femina.hu/egeszseg/gyogyito-gombak-magyarorszagon/
- Egy magyar laskagomba termesztő nagyszerű oldala sok érdekességet bemutat: http://pleurotus.hu/gasztro, http://pleurotus.hu/gasztro/konyhai-tanacsok
- https://portal.nebih.gov.hu/-/amit-a-vadon-term-o-gombakrol-tudni-erdemes
- https://kronikaonline.ro/eletmod/amit_a_gombakrol_tudni_erdemes#
Rosttartalmuk 3-6 g/100 g körül mozog, ennek nagyobbik része oldhatatlan, kisebbik része vízoldékony rost. Utóbbira példa a béta-glükán, amelynek daganatellenes és immunerősítő hatást is tulajdonítanak, és a vér koleszterinszintjének csökkentésében is van szerepe. A rostok fontosak az emésztőrendszer megfelelő működéséhez, valamint számos betegség kockázatának csökkentéséhez is, mint amilyen a cukorbetegség és egyes ráktípusok. A szélesebb körben ismert gombák közül a legtöbb rostot összességében véve a rókagomba tartalmazza, a béta-glükánoknak pedig a shiitake gomba az egyik legjobb forrása. Renyhe bélműködésnél, szorulásnál, divertikulózisnál fogyasztásuk sokat segíthet. Kitintartalmuk miatt nehezen emészthetőek, ezért hogy a szervezetnek könnyebb legyen a feldolgozásuk, ugyanakkor a tápanyagok is a lehető legjobban hasznosuljanak belőlük, érdemes apróra vágni vagy leturmixolni őket, de az alapos rágás is sokat segíthet. Ezért gyermekeknek és időseknek csupán kisebb mennyiségben és aprított formában ajánlott fogyasztani, emésztési problémák esetén pedig további óvatosság szükséges.
Vitaminokban gazdagok, a B12 vitamint kivéve a legtöbb B vitamint tartalmazzák. Jelentős ásványi anyagai közül a káliumot és a foszfort, mikrotápanyagai közül a szelént kell megemlíteni. Magas kálium- és alacsony nátriumtartalma révén a vérnyomást is csökkenti, így hosszú távon a szívbetegségek kockázata is csökken. A szelén antioxidáns hatása révén gátolja egyes daganatok kialakulását, és erősíti az egészséges sejtek védekezőképességét. Tartalmaz kolint, mely az izomműködésben és a memóriafolyamatokban (kognitív hanyatlás, Alzheimer-kór rizikó csökkentő) vesz részt.
Számos vegyület, bioaktív anyag forrásai, amelyek immunmodulánsok (olyan vegyületek, amelyek célzottan a gyulladást keltő sejtekre hatnak). Többféle daganattípus kezelésében, megelőzésében bizonyították szerepüket, valamint vírusok elleni küzdelemben is hatásosak, elsősorban immunerősítő tulajdonságuknak köszönhetően. Többféle antioxidáns forrásai, például az ergotioneinből és a glutationból is jelentős mennyiséget tartalmaznak. Ezeknek szintén daganatellenes, illetve öregedést gátló hatásokat tulajdonítanak. Vizsgálatok szerint a gombáknak szerepük lehet a változó korban lévő nők körében egyre gyakoribb mellrák kockázatának csökkentésében is. Vegánok számára szintén fontos, hogy az egyik legjelentősebb D2-vitamin forrásnak számít, de lényeges, hogy csak olyan gombákra érvényes, amelyek természetes napfényben nőnek. A D-vitamin-hiány sokféle egészségügyi probléma okozója lehet. Többek között felelőssé tehető a gyenge csontozatért, a szívbetegségek és a depresszió kialakulásáért.
A gombát nem szükséges meghámozni, mert azzal veszít értékes tápanyagtartalmából, inkább folyó víz alatt alaposan mossuk le a szennyeződéseket róla. Bár a termesztett gombákban a mérgező vegyületek előfordulása ritka, elővigyázatosságból sose együnk nyers gombát. Leggyakoribb termesztett gombák a csiperke, a közönséges laskagomba, az aranysárga laskagomba, a Shiitake, és a Shimeji.
Gombaszezon- ha mi magunk szednénk gombát
Bár a vadon termő ehető gombák évszázadok óta az ember táplálkozásának részét képezik, a biztonságosan fogyasztható fajták egyértelmű felismerése elengedhetetlen a gombamérgezések megelőzéséhez - ezért csak bevizsgált gombát vásároljunk, illetve szedjünk és mindig vizsgáltassuk meg gombaszakértővel, a piacokon legtöbbször ingyen elvégzik nekünk. Már a dombóvári lakosság számára is elérhető ilyen vizsgálat: KOZMA JUDIT GOMBA-SZAKELLENŐR, telefon: 70/943-2249.
Közismert, hogy a mérgező gombák komoly betegségeket, sőt akár halált is okozhatnak, de az ehető gombák is rejthetnek bizonyos veszélyeket: a bennük lévő béta-glükánok az autoimmun betegségben (pl. asztma, szklerózis multiplex, lupus vagy sokízületi gyulladás) szenvedőkre nézve kockázatot jelenthetnek, így ők a gombafogyasztásról feltétlenül kérjék ki orvosuk véleményét.
Emészthetetlen kitin tartalma miatt gyermekeknek, időseknek, emésztőszervi megbetegedésekben szenvedőknek fogyasztásuk nagy óvatosságot kíván vagy kerülendő. Este, vacsorára óvatosan fogyasszuk, legfeljebb ízesítőként. Emészthetőségük növelhető a felaprításukkal, és alapos rágással. Javasolt heti adagja 25 dkg (1-2 adag).
Leggyakoribb gomba fajták:
A csiperke, mind a termesztett, mind pedig a kerti változat, kiváló B-vitamin-forrás, emellett káliumban, rézben és szelénben is gazdag. Kutatásokban vizsgálták, hogy a csiperkében olyan hatóanyagok vannak, melyek befolyásolhatják egyes betegségek kialakulásának kockázatát. Nevezetesen a lektinek csoportját említették, melyek rák- és vírusellenes hatásúak.
A laskagombával nemcsak a természetben találkozhatunk, hanem évtizedek óta termesztett gombafajként is bővíti az egészséges táplálkozás választékát. A gomba kémiai összetétele is kedvező, hiszen nem jelentéktelen fehérjetartalma (17-20 százalék) mellett a zsírtartalom igen alacsony (1,8 százalék), ami egyben a gomba kis energia- (kalória-) tartalmát is jelenti. A vadon termő és a termesztett laskafajták kémiai összetétele között jelentősebb különbség nincs, vagy ha eltérés van, az a termesztett gombák értékét növeli. Így pl. a toxikus elemekből (kadmium, króm, arzén) ezek kevesebbet tartalmaznak, hiszen a termesztési alapanyagok ilyen mutatói is kedvezőbbek. Emészthetőségük is jobb, a különböző termesztett fajták emésztést lassító kitintartalma mindössze 0,2-0,3 százalék, a gombák friss tömegére vonatkoztatva.
A vargányában szintén sok a B-vitamin, folsavban is gazdag, emellett fehérje és cink is nagyobb mennyiségben található benne, csakúgy, mint növényi hatóanyag, többek között antioxidáns – a vargányában találták a legtöbb antioxidánst, melyek a kalapban koncentrálódnak. Ahogy számos más tanulmány rámutat, az antioxidánsok igen hatásosak a szív- és érrendszeri betegségek és a rák elleni küzdelemben is.
Az ízletes kucsmagomba kitűnő B3-vitamin-, vas-, réz és mangánforrás, emellett sok B2-vitamint, káliumot és cinket tartalmaz. Rengeteg bioaktív növényi hatóanyag található benne, különösen ergokalciferol, ami a D-vitamin egy változata.
Shimejii gomba - Hypsizygus tessellatus (Beech mushroom)
Elsősorban egzotikus, japán gombaféleként ismert, holott a természetben Ázsia mellett Észak-Európában is őshonos. Elhalt keményfafajtákon, leginkább bükkfán, csoportosan terem, innen is ered köznapi elnevezése is: bükkfa gomba. Közel 20 fajtája ismert, ezek közül a fehér (Bunapi) illetve a barna (Buna) Shimeji terjedt el. Kalapja akár fehér vagy barna, de kicsi és törékeny, fehér színű tönkje hosszú és vékony. Kereskedelmi forgalomban a termesztett példányaival találkozhatunk. Japánban rendkívül népszerű, a harmadik leggyakrabban használt gombafajta. Már Magyarországon is egyre több helyen kapni, elfogadható áron (főleg ha épp akciós), így került bele a kosaramba is, már nem először. Azért „csinos”, gusztusos kinézete is vonzotta a szememet. Bele is vetettem magam a receptkeresésbe.
Tárolása, felhasználása
Hűtőszekrényben egy hétig is eláll, de legjobb, ha a vásárlást követően mielőbb felhasználjuk. A közös tönkről válasszuk le az egyes gombákat, de az egyedi tönkök is értékesek, így minél hosszabban hagyjuk meg, ne válasszuk külön a tönköt a fejétől, egyben használjuk fel. Nyersen nem ajánlott a fogyasztása, mert kesernyés mellékíze van, ami azonban sütés-főzés közben eltűnik és kiváló állagú, vajas-mogyorós ízre vált. Elsődlegesen pirítva, sütve jó köretként, tésztás ételekben, de kiváló levesekben és egytál ételekben is. Természetes, jelentős mennyiségű umami tartalmánál fogva bármilyen ételt ízletesebbé varázsol.
GASZTRONÓMIA
A sokféle gombát már nagyon sokszínűen, változatosan használhatjuk fel. A friss példányok mellett kapható mirelit, konzerv, szárított, porított őrlemény és kivonat formájában is. A gombákból készíthetünk leveseket, krémeket, pástétomokat, ragukat, egytálételeket (pl.rizottót), köreteket, salátát és töltelékeket is; a nagyobbakat pedig meg is tölthetjük. Rántott változat helyett inkább grillezzük, vagy hirtelen süssük meg egy kis hagymával minimális zsiradék hozzáadásával, és gazdagítsuk más, szezonális zöldség-, főzelékfélével. Szeletelve tehetjük rántottába, omlettbe vagy quiche-be is, nagyszerű mártásnak, gazdagíthatjuk vele a húsos ragukat, töltelékeket, vagdaltakat (hús nélkül is), rizses- és tésztaételeket.
Különleges textúrájuk miatt húspótlóként is szívesen alkalmazzák őket. A konyhatechnikai eljárások közül a gombák elkészítésére a pirítás, a grillezés, a sütőben sütés, a főzés és a párolás is alkalmas. Az intenzívebb ízű gombaféléket pedig nem annyira alapanyagként, hanem inkább fűszerként használjuk. Az olyan ételek, mint a gomba, a paradicsom, a parmezán sajt és a zöld tea, gazdagok umamiban. Az umami az ötödik alapíz az édes, sós, keserű és savanyú után. A japán umai szóból származik, amely azt jelenti, „finom". Az umamit sós, gazdag vagy húsos ízérzésként írják le. A gomba ezért az ételeink kiegészítőjeként, fűszereként is felhasználható, kiemeli más ételek, például a húsok ízvilágát, és a húsmennyiség egy részét is kiválthatja, miközben az ízérzet, a testes, mély aromák megmaradnak. Így kevesebb sóval is kellően finomnak érezzük az adott ételt, amiért a szívünk is igen hálás lesz, tekintve, hogy hazánkban sajnos jóval több konyhasót, és ezáltal nátriumot fogyasztunk, mint amennyi javasolt lenne. E mögött gyakran a megszokás, például a kóstolás nélküli sózás, valamint a további fűszerek, ízesítők használatának mellőzése is állhat. Nézzünk mostantól akár olyan szemmel is a gombára, mint egy lehetséges és természetes eredetű ízfokozóra!
De milyen fűszereket állnak jól neki?
Leggyakrabban használt kiegészítői a bors, fokhagyma és a hagyma. Bátran ízesíthetjük fűszerpaprikával, petrezselyemmel, de nagyon jól illik hozzá a majoránna, a bazsalikom, a kakukkfű, az oregánó, a mustár, a kömény, a szerecsendió, a borsikafű, és a rozmaring is.
És ha fontos nekünk a fenntarthatóbb, környezetkímélő táplálkozás, akkor a gomba megint csak remek választás, hisz húshelyettesítőként is megállja a helyét. Alacsony a víz- és talajigénye, komposztálható talajon is termeszthető, ráadásul rétegesen (vertikális), egymás felett elhelyezett területen is, így viszonylag kis energiabefektetésű a termesztése. Vagyis a gomba egyik alappillére lehet a bolygóbarát étrendnek is. Nem kell nagy mennyiségben fogyasztanunk, de szerepeljen gyakrabban, akár hetente kétszer is, változatos formában étrendünkben. Forrás: https://www.travelo.hu/.../20210319-het-kerdes-a...
Források, érdekességek:
- Szabó Adrienn Magyar superfood c. könyve
- A gombák gyógyító hatásairól olvashatnak: https://femina.hu/egeszseg/gyogyito-gombak-magyarorszagon/
- Egy magyar laskagomba termesztő nagyszerű oldala sok érdekességet bemutat: http://pleurotus.hu/gasztro, http://pleurotus.hu/gasztro/konyhai-tanacsok
- https://portal.nebih.gov.hu/-/amit-a-vadon-term-o-gombakrol-tudni-erdemes
- https://kronikaonline.ro/eletmod/amit_a_gombakrol_tudni_erdemes#
Located in: zöldség
Kapcsolat
| 7200 Dombóvár, Pannónia utca 56. |
| (a háziorvosi rendelő mellett) |
| 70 491 0995 |
| efidombovar@szlkorhaz.hu |
  |
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melynek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Amennyiben érdeklődik a részletek iránt, kérjük, olvassa el adatkezelési tájákoztatónkat.