Nyár van. Hőséggel, záporral, zivatarral, és egyre gazdagabb zöldség és gyümölcsválasztékkal, melyek a szivárvány minden színében pompáznak. Kis kertünk is csodálatos változáson ment át az elmúlt hetekben. Érnek a bogyós gyümölcsök, a sárgabarack, az őszibarack, cseresznye, meggy. Elhoztam önöknek a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége - Terítéken az egészség legújabb Rost Kisokosát a gyümölcsökről:

„ Itt a nyár, egyre több magas víztartalmú, és értékes ásványianyag-tartalmú idénygyümölcs is elérhető hazai forrásból, akár piacon vásárolsz, akár szupermarketben.

A gyümölcsök hatékony lemosásához, különösen, ha bogyós gyümölcsökről van szó, érdemes őket víz alá meríteni, és egy pár percig állni hagyni őket, majd folyó víz alatt újra átöblíteni. Minden gyümölcsöt érdemes megmosni fogyasztás előtt, akkor is, ha a héját nem fogyasztod el, például a banánt és a mandarint is, mert a kezünkről könnyen átkerülhet a szennyeződés a gyümölcshúsra.

 

A gyümölcsök rosttartalma akkor a legmagasabb, ha a héját nem távolítjuk el. Biztosan sokaknak ismerős a mondat, hogy “ne dobd ki a héját, abban van a vitamin”. Ebben az általában gyerekeknek szánt mondatban is benne van, hogy érdemes az alma, körte, és barack féléket is héjastól fogyasztani, alapos mosás után, így értékes rostok kerülnek a szervezetbe, amik növelik a telítettségérzetet, így hosszabb ideig laktatnak, illetve jótékony hatással vannak a belek működésére.”

 

A héten volt a bicikli és a gin világnapja, a tojás és a sajt nemzeti napja, a globális futásnap, az öleld meg a macskád nap. A tojásról már többször is írtam, olvassák el, mit érdemes tudni róla! Én most 2 nevezetes világnapot emelnék ki, már évek óta, rendszeresen.

 

Június 5-én volt a KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP! A Felelős Gasztrohős fb oldalának cikke és tippjei következnek:

„Számít, hogy mit eszel, (nem csak) a Környezetvédelmi Világnapon! 

Az élelmiszeripar felelős a világ ÜHG kibocsátásának negyedéért, a Föld édesvíz készletének 70%-át a mezőgazdaság használja, természetes élőhelyeket irtanak ki azért, hogy takarmányt termeljenek az ipari állattartás számára.

Ez csak néhány adat, mely jól mutatja, étkezésünk, élelmiszereink mekkora terhet rónak a bolygónkra.

 

A Környezetvédelmi Világnap jó apropó lehet, hogy egy újabb tudatos lépést építs be a mindennapjaidba:

vezess be (még) egy húsmentes napot.

próbálj ki egy termelői piacot, kosárközösséget,

használd fel a hűtőben kornyadozó zöldségeket, gyümölcsöket, ahelyett, hogy kidobnád,

keress egy közösségi komposztálót a közeledben, vagy kezdj el otthon komposztálni

látogass el egy csomagolásmentes boltba,

válassz Fenntartható Vendéglátóhelyet vagy Kávézót!

Te mivel folytatnád a sort?”

 

A megfelelő hulladékkezelés mellett csökkentsük a hulladék mennyiségét, az élelmiszerhulladékot is! Használjunk minél kevesebb csomagolóanyagot, válasszunk tartós textilzsákot vagy biológiailag lebomló zacskót. Minél kevesebb műanyagot! Hogy miért?! Sajnos újabb káros hatásai derültek ki, melyet röviden bemutat a Semmelweis Egészségfejlesztési Központ:

„Egyre többet hallani a mikroműanyagokról, de mégis mik ezek, és miért kell velük foglalkoznunk?

Mikroműanyagnak azokat az 5 milliméternél kisebb műanyag darabokat nevezzük, amelyek a műanyag aprózódásával, fizikai vagy kémiai bomlásával, elöregedésével keletkeznek.

 

Mikroműanyagok képződnek például az UV-sugárzás hatására, ipari folyamatok során, de akár otthon, a ruhák mosásával is. Egyre nagyobb mennyiségben vannak jelen a vizekben, a talajban, az állatokban, de még az élelmiszerben is. Felhalmozódásuk negatívan hat egészségünkre, ennek hosszú távú következményeit még vizsgálják, de az bizonyos, hogy jobb elkerülni vagy csökkenteni terhelésünket.

Sokat tehetünk mi is háztartásunkban a saját és környezetünk mikroműanyag terhelésének csökkentéséért.” Tippjeiket megtalálják a fényképek között.

 

Legyen Ön is Gasztrohős, változtassuk meg falatonként a világot! https://www.youtube.com/watch?v=n9XTCVKxIfQ

 

Zöldítsünk a konyhában is! Tudta, hogy mikrozöldséget az év bármely szakaszában nevelhetünk? Íme: https://szupermenta.hu/hogyan-neveljunk-otthon...

 

Június 7-én ünnepeltük az ÉLELMISZERBIZTONSÁGI VILÁGNAPOT.

 

2024-ben a világnap mottója: „Készülj fel a váratlanra”. Felhívja a figyelmet arra, hogy az élelmiszerbiztonsági problémák nem csak a termelés, gyártás és szállítás során történhetnek, hanem egy hirtelen jelentkező, váratlan esemény alkalmával is bekövetkezhetnek. Az élelmiszerbiztonsági események akár egészségügyi kockázatot is jelenthetnek, ezért fontos, hogy fogyasztóként is készüljünk fel a váratlanra!

 

 

Hasznos tudnivalók következnek. Olvassák el és osszák meg családjukkal, ismerőseikkel is a Nébih élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kiadványait! 

 

Élelmiszerbiztonsági tananyag középiskolásoknak: https://nebihoktatas.hu/kozepiskola/

 

NE TARTSD MAGADBAN!

A munkahelyen, albérletben vagy kollégiumban is hívják fel a többiek figyelmét a rendszeres fertőtlenítésre a közös konyhában!

 

Ha pedig problémát tapasztalnak, kérjük jelezzék! A közérdekű bejelentéseket a Nébih rendkívül fontosnak tartja, hiszen ezek nemcsak az élelmiszerlánc biztonságáért végzett hatósági munkát segítik, de egyúttal az élelmiszeripar figyelmét is felhívják a vásárlók jólétéért viselt felelősségre.Nébih Zöldszám: 06 80/263 244.

Olvassák el régebbi cikkeinket is a témában!

Ha már környezetvédelem, jöjjön egy egészségvédő, szezonális „superfood”, melyről még nem írtam. Ki emlékszik Popeye-re? Sejtik már?! Hát persze, a spenót (paraj) lesz mai főszereplőm. Receptet már osztottam meg önökkel, mert bármilyen furcsa, de a kisebbek és a nagyobbak többsége is kedveli valamilyen formában. Popeye tudott valamit. S bár fogyasztása nem jár olyan látványos szupererővel, mint Popeye-nél, de egy nagyon is egészséges élelmiszerről van szó. Most megmutatom, mitől is értékes ez a zöld színű levél, honnan származik, mit érdemes róla tudni.

 

PARAJ, ALIAS SPENÓT (SPINACH)

Egy kis történelem

A spenót vagy paraj (Spinacia oleracea) a disznóparéjfélék (Amaranthaceae) (korábban: libatopfélék) családjába tartozó, világszerte elterjedt kultúrnövény. A cékla és a mángold is ebbe a családba tartozik. Közép- és Délnyugat-Ázsiában őshonos. Ismert nevei még: spinót, spenát, spinát, spinác, barátparéj. Több, mint 2000 éve ismert és termesztett növény. Valószínűleg az ősi Perzsiából származik, ami a mai Irán területe, itt még napjainkban is előfordul vadon. Innen vitték a mórok (arabok) Spanyolországba időszámításunk szerint 1000 előtt. Az arab orvosok pépes borogatást készítettek belőle, amellyel a máj vagy a gyomor fájdalmait kezelték. Franciaországba a keresztes hadjáratok idején került, ám ott alig becsülték valamire: elnevezése „böjti fű” volt. Csupán a 16. században, Medici Katalin udvarában vált népszerűvé, aki nagy kedvelője volt. Ekkortól kezdik valóban termeszteni, erre emlékeztet a zöldség "à la Florentine", azaz firenzei módra történő elkészítése. A leveles zöldségek kategóriájába tartozó spenót jótékony hatásának köszönhetően gyorsan elterjedt: megkönnyíti az emésztést, ezért kapta a „gyomor seprűje” elnevezést. Az orvosok évszázadokon át nagyra becsülték. Magyarországra korán eljutott, Szikszai Fabricius Balázs Nomenclaturájában (1590) már említi a spinácz nevű levélzöldséget.

A spenótot számos országban és klímazónában termesztik a világon, és az egyik legnépszerűbb zöldségfajta. 2021-ben a spenótot több mint 60 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 32 millió tonnát. A világ legnagyobb spenót termelői közé tartozik Kína, az Egyesült Államok, Törökország, Japán és Kenya. Hazánkban főleg Bács-Kiskun megyében termesztik, Dunaföldváron pedig évről-évre Spenótfesztivált rendeznek.